A l�gk�r, melynek legalj�n �l�nk, bel�legezhet� leveg�vel l�t el �s megv�d minket az �rb�l �rkez� sug�rz�sokt�l. Ugyanakkor l�tv�nyos jelens�geket is okoz, melyek az �rb�l erednek - ilyenek p�ld�ul a sz�nes sarki f�nyek, vagy a meteorok t�zes cs�v�i.
   A F�ld l�gk�re legnagyobbr�szt nitrog�nb�l, egy sz�munkra �rtalmatlan g�zb�l �ll. K�r�lbel�l az egy�t�de oxig�n, mely bel�legezve �letben tart minket. Kis mennyis�gben m�s g�zok is tal�lhat�k a l�gk�rben, p�ld�ul az �ltalunk kil�legzett sz�n-dioxid.
   Min�l magasabbra megy�nk, ann�l ritk�bb a l�gk�r - egyre kevesebb a leveg�, egyre nehezebb l�legezni. V�g�l k�r�lbel�l 100 kilom�ter magasan olyan ritk�v� v�lik, hogy szinte m�r az �rben vagyunk. A l�gk�rt azonban m�g ebben a magass�gban sem szabad figyelmen k�v�l hagyni. M�g a F�ld k�r�l 200 kilom�teres magass�gban kering� �rhaj�k is lejjebb s�llyedhetnek a l�gk�rrel val� s�rl�d�s miatt, b�r az csak lassan, h�napok, �vek alatt k�vetkezik be.

A sarki f�ny
Az �szaki- �s D�li-sark k�r�l az �jszakai �gboltot gyakran vil�g�tj�k meg sarki f�ynek. Olyanok, mintha �ri�si, sz�nes, lassan mozg� f�gg�ny�k l�gn�nak le az �gr�l.
   A sarki f�nyt a napsz�l okozza, mely f�leg a Napb�l ki�rad� protonokb�l �s elektronokb�l �ll. A protonokra �s az elektronokra hat�ssal van a m�gnesess�g. A mindenre hat� gravit�ci�val szemben a m�gnesess�g csak biztonyos dolgokra, p�ld�ul n�h�ny f�mre hat.
   A m�gnest k�r�lvev� ter�letet, amire a m�gnes vonz�sa kiterjed, m�gneses mez�nek nevezz�k. A F�ldnek is van m�gneses mezeje, tal�n a m�ly�n l�v� vas miatt. Ez a mez� az �szaki- �s D�li-sarkok k�r�l, a m�gneses sarkoknak nevezett ter�leteken a leger�sebb.
  A napsz�l F�ld k�zel�ben elhalad� r�szecsk�it vonzz�k a m�gneses sarkok. A r�szecsk�k mintegy 2000 kilom�teres sebess�ggel csap�dnak be a l�gk�r fels� r�tegeibe, s ett�l felragyognak a ritka leveg�t alkot� g�zok. Ezek a r�szecske�raml�sok hozz�k l�tre a csod�latos sarki f�nyt.
   A napf�kly�k n�ha nem egyzser�en napszelet, hanem naphurrik�nt id�znek el�. Ilyenkor sokkal nagyobb ter�leten lehet l�tni a sarki f�nyt. Az er�s r�szecske�raml�s m�gneses viharokat okoz a F�ld�n, ami hat�ssal van a r�di�hull�mokra �s kommunik�ci�s probl�m�kat id�z el�.

A meteorok
A F�ld l�gk�r�be nagyobb r�szecsk�k is bele�tk�znek. Bolyg�nk a Naprendszer egy porosabb r�sz�ben helyezkedik el, mindenf�le anyagcsom�k repkednek. A legt�bb anyagcsom� nagys�ga nem haladja meg az instant k�v�szemcs�inek nagys�g�t, a sebess�g�k pedig k�r�lbel�l 40 kilom�ter m�sodpercenk�nt.
   Amikor egy szemcse ezzel a sebess�ggel bel�p a F�ld l�gk�r�be, akkor felmelegszik. Alig egy m�sodperc alatt olyan forr�v� v�lik, hogy �gni kezd, �s mintegy 80 kilom�teres magass�gban t�zes cs�v�t h�z az �gen. �gy n�z ki, mintha egy csillag hullott volna le az �gr�l, innen a n�pszer� hull�csillag n�v - b�r a helyes megnevez�s meteor.
   Egy s�t�tebb, nem megvil�g�tott helyr�l figyelve az eget, �ltal�ban minden �r�ban meg lehet pillantani n�h�ny meteort. A F�ld id�nk�nt �thalad egy-egy ilyen r�szecsk�kb�l, �st�k�s-maradv�nyokb�l �ll� �ramlaton. Ilyenkor ak�r percenk�nt is fel lehet fedezni egy meteort.

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: Robin Scagell - Vil�g�r (Szukits K�nyvkiad�)