A naprendszer legnagyobb bolyg�ja, a Jupiter, teljesen m�s, mint a Naphoz k�zelebb l�v� bolyg�k.
   A bolyg�t hidrog�n- �s h�liumg�z alkotja, �s ami a felsz�n�nek t�nik, az val�j�ban a l�gk�r teteje, amiben egy�b g�zok, p�ld�ul met�n �s amm�nia �rv�nylik. Amikor a Galileo-�rszonda egyik �rz�kel�je 1995-ben bel�pett a Jupiter l�gk�r�be, egyszer�en addig zuhant, m�g az egyre n�vekv� h� �s l�gk�ri nyom�s m�k�d�sk�ptelenn� nem tette. A Jupiter 11-szer nagyobb, mint a F�ld, a t�mege a F�ld t�meg�nek 300-szorosa. A hatalmas g�mb mind�ssze 10 �ra alatt fordul k�rbe a saj�t tengelye k�r�l. Ennek k�vetkezt�ben a k�zepe kidudorodik, a sarkok pedig belapulnak. T�vcs�v�n n�zve alig 15 percet kell v�rni, m�g a Jupiter forg�sa k�vetkezt�ben �j alakzatok t�rulnak szem�nk el�.

A Jupiter holdjai
A Jupiter holdjai k�z�l n�gy igen nagy: a Gan�m�desz, a Calliszto, az Eur�pa �s az Io.
   A Gan�m�desz, a Naprendszer legnagyobb holdja, nagyobb, mint a Merk�r. S�t�t �s vil�gos foltok tark�tj�k a felsz�n�t, amiket val�sz�n�leg becsap�d�sok hoztak l�tre, melyek nyom�n  helyenk�nt felhev�ltek �s megolvadtak a k�zetek. A Calliszto is nagyobb, mint a Merk�r �s az eg�sz felsz�n�t kr�terek bor�tj�k. Az Eur�pa viszont kisebb, �s egy�ltal�n nincsenek rajta kr�terek. Ha az Eur�p�t egy bili�rdgoly� nagys�g�ra tudn�nk zsugor�tani, akkor felsz�ne is ugyanolyan sima lenne, mint egy bili�rdgoly��.
   A Jupiter legk�l�n�sebb holdja, az Io, a bolyg�hoz legk�zelebb es� nagy hold. Noha m�rete k�r�lbel�l megegyezik a mi Holdunk m�ret�vel, az Io kor�ntsem halott vil�g. A felsz�n�n �lland� az aktivit�s, k�ngejz�rek t�rnek t�bb sz�z kilom�ter magasra. Mindenf�le foly�kony k�n alkotta tavak bugyognak. Mindennek a Jupiter k�zels�ge az oka. A bolyg� gravit�ci�s vonz�sa �rap�ly hat�st kelt a hold belsej�ben, ami h�t termel, gejz�rkit�r�seket okoz.

A Jupiter foltjai
A bolyg� felsz�n�n s�t�t s�vok h�z�dnak v�gig, melyek s�t�ts�ge, m�rete �s helyzete id�r�l id�re megv�ltozik. A s�t�tebb s�vokat z�n�knak nevezett vil�gosabb s�vok v�lasztj�k el egym�st�l. A bolyg� d�li f�ltek�j�n egy �ri�si, sz�nes g�zt�meg, a V�r�s Folt sodr�dik. A m�rete a F�ld m�ret�nek h�romszorosa, �s �vr�l �vre teljesen �talakul. N�ha alig lehet l�tni a Jupiter tejfeh�r h�ttere el�tt, m�skor viszont t�glav�r�s.
   Ak�rcsak a F�ld l�gk�r�nek sz�lrendszereit, a Jupiter s�vjait �s z�n�it is a Nap melege hozza l�tre. A meleg felemelked� �s lesz�ll� leveg�z�n�kat alak�t ki, hasonl�an a l�basban forr� v�z �raml�saihoz. A Jupiter gyors tengely k�r�li forg�sa az egyenl�t� k�zel�be sodorja ezeket a z�n�kat, s a sz�l az egyik s�vban az egyik ir�nyba f�j, a mellette l�v�ben pedig az ellenkez�ir�nyba. A k�t ellent�tes ir�nyba halad� l�gt�meg tal�lkoz�si pontjain�l l�g�rv�nyek alakulnak ki. Amikor a Galileo �rszonda leereszkedett a Jupiter l�gk�r�be, 650 km/h sebess�g� sz�ll�k�sek r�zt�k meg.
   1994-ben egy �st�k�s maradv�nyai csap�dtak be a bolyg�ba. A legnagyobb darabok nyom�n keletkezett fekete foltokat m�g h�napokig l�tni lehetett a felh�r�tegek k�z�tt.

A JUPITER ADATAI
_____________________________________
T�vols�g a Napt�l
778,3 milli� kilom�ter
_____________________________________
�tm�r�
143 000 kilom�ter (11,2 F�ld)
_____________________________________
T�meg
318 F�ld
_____________________________________
Nap hossza (egy k�rbefordul�s ideje)
9 f�ldi �ra �s 50 perc
_____________________________________
�v (a Nap megker�l�s�nek ideje)
11 f�ldi �v �s 314 nap
_____________________________________
Felsz�ni h�m�rs�klet
-150 �C
_____________________________________
Holdak
16
_____________________________________
Legnagyobb magnit�d�
-2,7
_____________________________________

�rdekess�gek
>> A v�r�s Folt olyan, mint egy hurrik�n a Jupiter l�gk�r�ben. Id�nk�nt viharokat is mag�ba szippant. Ezek feh�r foltokk�nt jelennek meg benne.
>> A Galileo �rszinda 1995 december�ben �rte el a Jupitert. A szond�r�l egy �rz�kel�-egys�g l�pett be a bolyg� l�gk�r�be, hogy leereszked�s k�zben inform�ci�kat k�ldj�n vissza. Ezut�n az �rszonda bolyg�k�r�li p�ly�ra �llt, �s k�peket k�ld�tt vissza a F�ldre a Jupiterr�l �s annak mell�kbolyg�ir�l.

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: Robin Scagell - Vil�g�r (Szukits K�nyvkiad�)