A fekete lyukak l�tez�s�t k�zvetlen m�don lehet bizony�tani: az egy k�z�ppont k�r�l nagy sbess�ggel forg� t�meg m�r�s�vel. �gy p�ld�ul az M87 galaxis eset�ben 550 km/s rot�ci�s sebess�get �llap�tottak meg. Ahhoz, hogy a g�z-por korong ekkora sebess�ggel tudjon forogni, egy gigantikus t�meg neh�zs�gi ereje f�l�tt kell lennie. A tud�sok teh�t egy k�zponti objektum l�tez�s�b�l indulnak ki, amely a mi Naprendszer�nknek megfelel� ter�leten bel�l h�rom milli�rdnyi napt�megettartalmaz. Mai tud�sunk szerint ez csak egy fekete lyuk lehet.
   A csillag�szok m�g egy indirekt (k�zvetett) bizony�t�si m�dszert is felfedeztek a fekete lyukak kutat�sa k�zben: kozmikus "d�lib�bokat" pr�b�lnak megkeresni. Einstein reitivit�selm�lete szerint ha a f�ny egy nagy t�meg� objektum mellett halad el, az objektum azt elt�r�ti �s �sszegy�jti (f�kusz�lja). A f�ny ez�ltal �tmenetileg er�sebbnek hat. 1999-ben a napfogyatkoz�skor is ezt lehetett megfigyelni. A fekete lyuk hat�s�ra teh�t olyan, mint egy lencs�� (gravit�ci�s lencse-effektus). Ha a csillagos �gen megfigyl�nk egy testet, amely kif�nyesedik, majd k�s�bb �jra elvesz�ti a f�nyerej�t, lehet, hogy fekete lyuk vonult el el�tte.

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: Az univerzum - A vil�g�r kutat�sa
(Mi micsoda k�nyvsorozat,Tessloff �s Babilon Kiad�,�rta Norbert Pailer)