Egyes, k�s�rletileg m�g nem bizony�tott elm�letek szerint bizonyos magfizikai folyamatok sor�n mikroszkopikus fekete lyukak keletkezhetnek.

Nagy t�meg� csillagok egyik lehets�ges v�g�llapotak�nt, szupern�varobban�s ut�n a csillagmaradv�ny t�meg�t�l f�gg�en fekete lyuk vagy neutroncsillag keletkezhet. A fekete lyuk keletkez�s�hez el�g nagy t�meg� csillag sz�ks�ges, hogy m�g a bel�le keletkezett neutroncsillag is �sszeroppanjon. Ez a t�meg jelenlegi ismereteink szerint valahol 1,7-2,7 napt�meg k�z�tt van, a legkisebb ismert t�meg� fekete lyuk 38,8 (±0,5) napt�meg�.[2] Ha viszont a csillag t�mege t�l nagy (20-40 napt�meg feletti), akkor m�g a szupernova-robban�s el�tt a csillagsz�llel annyi anyagot vesz�t, hogy a marad�k t�mege nem el�g a fekete lyuk l�trej�tt�hez, �gy nagyon gyorsan forg� �s nagyon er�s m�gneses t�rrel rendelkez� neutroncsillagok, magnet�rok j�nnek l�tre.

T�bb, kisebb fekete lyuk �tk�z�s�vel j�hetnek l�tre a sok�ig keresett k�ztes t�meg� fekete lyukak, ezek t�mege n�h�ny sz�z-n�h�ny ezer napt�meg. Egyel�re nagyon kev�s ilyen fekete lyukat ismer�nk, az NGC 4472 galaxis egyik g�mbhalmaz�ban (val�sz�n�leg a k�zep�n) van ilyen fekete lyuk.[3] Az NGC 5408 galaxisban l�v� egyik ultraf�nyes r�ntgenforr�s (ULX, Ultra Luminous X-ray source) t�meg�t egy �j m�deszerrel megm�rve, 2000 napt�megnyinek ad�dott[4], �gy ez is ebbe a ritka csoportj�ba tartozik a fekete lyukaknak. Az ultraf�nyes r�ntgenforr�sokat �ltal�ban a kutat�k a k�ztes t�meg� fekete lyukakkal hozz�k �sszef�gg�sbe.

Egyes galaxisok k�z�ppontja (a mi�nk is) tartalmaz nagyon nagy t�meg� (t�bb milli� napt�meg�) szupermassz�v fekete lyukat.

-Forr�s: wikipedia.hu