Stephen Hawking kimutatta 1974-ben, hogy a fekete lyuk k�rnyezet�ben a lyuk t�meg�nek rov�s�ra r�szecsk�k keletkezhetnek (az energia �talakul anyagg�), ez�ltal a lyuk t�mege cs�kkenhet. Ez az anyagkeletkez�s ann�l intenz�vebb, min�l kisebb a lyuk t�mege. A tud�sr�l Hawking-sug�rz�snak elnevezett jelens�g r�v�n, ahogy a lyuk egyre kisebb� v�lik, �gy lesz az anyagkibocs�t�s egyre er�sebb, m�g v�g�l a lyuk robban�sszer� hevess�ggel elt�nik. A fekete lyukba beleker�l� anyag �s sug�rz�s viszont a lyuk t�meg�t n�veli. Ez ellens�lyozza az anyagkibocs�t�st, eg�szen addig, am�g a vil�gegyetem h�m�rs�klete (2,7 kelvines mikrohull�m� kozmikus h�tt�rsug�rz�s) a fekete lyuk felsz�ni h�m�rs�klete felett van (min�l nagyobb t�meg� a fekete lyuk, ann�l alacsonyabb, de – a viszonylag kis m�reteket lesz�m�tva – j�val 2,7 kelvin alatt, k�zel 0-hoz). Ez esetben viszonylag kis m�ret alatt azt kell �rteni, hogy jelenleg holdunk t�meg�nek megfelel� Schwarzschild-sug�rral rendelkez� fekete lyuk (azaz Holdunk t�meg�vel megegyez� t�meg� fekete lyuk) van termikus egyens�lyban, ez az a m�ret, ahol ugyanannyi sug�rz�st bocs�t ki a fekete lyuk, mint amennyit a h�tt�rsug�rz�sb�l elnyelni k�pes (felsz�ni h�m�rs�klete �ppen 2,7 kelvin). Enn�l kisebb t�meg eset�n a fekete lyuk (amennyiben csillagk�zi g�z, por, csillagf�ny, vagy egy�b „pluszban nem t�pl�lja”) t�mege a p�rolg�s miatt cs�kkenni fog, nagyobb t�meg eset�n pedig akkor is tov�bb fog n�ni, ha csak a h�tt�rsug�rz�s t�pl�lja (ha a t�meg �gymond csak egy kicsivel nagyobb a k�rd�ses hat�rn�l, akkor a t�megn�veked�s ideje is kicsi lesz, mivel a h�tt�rsug�rz�s h�m�rs�klete gyorsabban cs�kken, mint ahogy a csup�n h�tt�rsug�rz�s �ltal t�pl�lt lyuk felsz�ni h�m�rs�klete cs�kkenni tud a t�megn�veked�s hat�s�ra). A vil�gegyetem t�gul�sa miatt a vil�gegyetem h�m�rs�klete folyamatosan cs�kken, null�hoz konverg�l (�r�kk� t�gul� vil�gegyetem eset�n), ami pedig azt jelenti, hogy egy id� ut�n b�rmely fekete lyuk felsz�ni h�m�rs�klet�n�l alacsonyabb lesz, azaz egy id� ut�n minden fekete lyuk t�mege cs�kkenni kezd, v�g�l teljesen elp�rolog (�r�kk� t�gul� vil�gegyetem eset�n (az�rt itt is el�fordulhat elfajul� eset, p�ld�ul hiperbolikusan gyorsul� t�gul�s eset�n a vil�gegyetem m�rete v�ges id�n bel�l v�gtelen nagyra n�het �s nem biztos, hogy a fekete lyuknak lesz ideje elp�rologni miel�tt a vil�gegyetem „sz�tspriccel a v�gtelenbe…” ha ez megt�rt�nik, t�bb� nincs �rtelme t�rr�l �s id�r�l besz�lni ahogy a k�rd�ses fekete lyukr�l sem), z�rt vil�gegyetem eset�ben a helyzet a t�gul�s, majd az ezt k�vet� �sszeh�z�d�s param�tereit�l, illetve a fekete lyuk t�meg�t�l f�gg).

-Forr�s: wikipedia.hu