A Naprendszer legsz�l�n tal�lhat� par�nyi Pl�t�, illetve a Kuiper-�vet alkot� t�bb milli� kisebb �gitest.
   A Naprendszernek ebbe a t�rs�g�be nem sok jut el a Nap meleg�b�l, ez�rt nagyr�szt j�g alkotja. A bolyg�k kialakul�sa sor�n a nehezebb anyagok a Naprendzser k�zepe k�r�l maradtak, l�trehozva a szil�rd bolyg�kat �s aszteroid�kat. A Napt�l t�volabb csak j�g �s por maradt. 
   Ebb�l a j�gb�l �s porb�l alakult ki az Ur�nusz �s a Neptunusz, a marad�k pedig kisebb csom�kba gy�lt �ssze. A Pl�t� �rdekes kever�k. A p�lyasz�ge elt�r a t�bbi bolyg��t�l, �s maga a bolyg� kisebb, mint a Naprendszerben tal�lhat� holdak egy r�sze. Egyes csillag�szok szerint a Pl�t� nem is igazi bolyg�, hanem csak a Kuiper-�v legnagyobb ismert tagja.

A Pl�t�
Ugyan�gy, ahogy a Neptunuszt is az Ur�nuszt mozg�s�ra gyakorolt hat�sa miatt tal�lt�k meg, a Pl�t�t is az�rt fedezt�k fel, mert a Neptunusz p�ly�ja elt�rt a csillag�szok �ltal kisz�m�tott�l. A rejt�lyes bolyg�ra Clyde Tombaugh bukkant r�, aki t�bb milli� csillag f�nyk�p�t vizsg�lta �t, m�g csak 1930-ban fel nem figyelt egyre, ami ink�bb bolyg�, mint csillag m�dj�ra mozgott. Ez volt a Pl�t�.
   A Pl�t�nak egy holdja van, a Charon, ami 6 nap �s 9 �ra alatt ker�li meg a bolyg�t. Ez az id� megegyezik a Pl�t� forg�si idej�vel, �gy a Charon mindig a Pl�t� ugyanazon pontja f�l�tt tart�zkodik.
   A Pl�t� 248 �ves kering�si ideje sor�n 20 �vre k�zelebb ker�lt a Naphoz, mint a Neptunusz. A bolyg� a legk�zelebbi napt�vols�g�t�l (k�r�lbel�l 5 milli�rd kilom�ter) a legt�volabbiig (k�r�lbel�l 8 milli�rd kilom�ter) megtett �t sor�n megv�ltozik. A legk�zelebbi ponton ritka, met�nb�l �ll� l�gk�r alakul ki rajta. T�volod�s k�zben a g�zok r�fagynak a felsz�n�re. A Napt�l val� legnagyobb t�vols�got el�rve a Pl�t� teljesen megfagy.

A Pl�t�n t�l
1992-ben �jabb, a Nap k�r�l kering� �gitestet tal�ltak, mintegy 6 milli�rd kilom�teres t�vols�gban. 1992 QB1-nek nevezt�k el, �s mintegy 300 kilom�ter �tm�r�j�. Ilyen apr� �gitesteket ma is nap mint nap fedeznek fel. A csillag�szok transzneptun objektumoknak (TNO) h�vj�k �ket. (A "transz" el�tag azt jelenti, hogy "valaminek a m�sik oldal�n".) Lehets�ges, hogy ezek az �gitestek a Naprendszer perem�n l�v� anyag�v r�szei.
   A par�nyi, jeges objektumok felfedez�se al�t�masztotta Gerard Kuiper csillag�sz azon elm�let�t, hogy sok �st�k�s a Pl�t�n t�lr�l indul �tj�ra.
   Ezt a t�rs�get ma a Kuiper-�vnek nevezik. Az �st�k�s teste egyszer�en egy n�h�ny kilom�ter �tm�r�j� jeges csom� - csak akkor lesz olyan, mint egy igazi �st�k�s, amikor a Nap k�zel�be �r. Teh�t lehets�ges, hogy a TNO-k, az �st�k�s�k �s a k�ls� bolyg�k holdjai k�z�tt nincs is t�l sok k�l�nbs�g - mind�ssze a p�ly�juk elt�r�.
   A Kuiper-�vben t�bb milli�nyi fagyott anyagcsom� tal�lhat�, melyek k�z�l egyik m�rete sem �ri el a bolyg��t. Egyes v�lem�nyek szerint a Pl�t� �s a Charon is a Kuiper-�vh�z tartozik, ez�rt "szuper-�st�k�s�knek", vagy "j�gt�rp�knek" nevezik �ket.

A PL�T� ADATAI
_____________________________________
T�vols�g a Napt�l
5914 milli�rd kilom�ter
_____________________________________
�tm�r�
2285kilom�ter (0,18 F�ld)
_____________________________________
T�meg
0,002 F�ld
_____________________________________
Nap hossza (egy k�rbefordul�s ideje)
6 f�ldi nap 9 �ra
_____________________________________
�v (a Nap megker�l�s�nek ideje)
248 f�ldi �v
_____________________________________
Felsz�ni h�m�rs�klet
-182 �C
_____________________________________
Holdak
1 (Charon)
_____________________________________
Legnagyobb magnit�d�
-14
_____________________________________

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: Robin Scagell - Vil�g�r (Szukits K�nyvkiad�)