Az emberisg trtnelmben taln az stksk keltettk a legnagyobb rdekldst minden ms gitest kzl. Ritka ltvny egy fnyes stks. Figyelmeztets nlkl bukkan fel, s ksrteties kardknt lebeg az gen, hegynl egy ragyog csillaggal. jszaknknt lassan halad, mg csak el nem tnik a szemnk ell, hogy aztn taln csak vezredek mlva lssuk viszont. Rgen gy hittk, hogy ezek a klns gistestek roszs eljelek.
Habr ma mr tudjuk, mik az stksk, mg mindig felbukkanhatnak vratlanul. Mg azok is lehetnek fnyesebbek vagy halvnyabbak a vrtnl, amelyeknek ismerjk a plyjt, azaz amelyekrl tudjuk, hogy mikor fognak felbukkanni. St, az is elfordulhat, hogy egy stks sztesik s mindrkre eltnik.
Fagyott kezdetek
Az stksk a Naprendszer lekls peremrl szrmaznak. A Plt plyjn tl a Naprendszer szletsbl visszamaradt anyag kering. A jg- s porcsomk tbb millird ve fagytak ssze.
Valsznleg tbb milli ilyen csom ltezik, a legvltozatosabb mretben: az apr szilnkoktl kezdve a tbb ezer kilomter tmrj risi tmbkig. A legtbb magnyosan kering a Nap krl, a csillag garvitcija ltal a helyn tartva. Egyik-msik idnknt egy kzeli csillag garavitcijnak a hatsra letr a plyjrl. Az stks fokozatosan gyorsulva elindul a bels Naprendzser fel.
A Nap kzelben a kls jgrtegek felmelegednek s gzz vltoznak, ami kdt alkot az stks kzponti rsze (a mag) krl. Amikor az stks a Jupiter plyjn bellre r, a napszl hatsra a kd hossz csvv nylik. Az stksmag kls rtegeibe fagyott porszemcsk is elkezdenek htrafel ramlani, de egy msik csvban.
Az stks megekrli a Napot, s elindul vissza, a mlyr fel, hogy csak tbb tzezer, st, tbb milli v mlva rrjen vissza. Azonban a bolygk, klnsen a Jupiter gravitcija ismt megvltoztathatja a plyjt. Elfurdulhat, hogy az stks egy szkebb plyn csapdba esik, s nhyn vtized mlva megint a Nap fel kezd kzelteni.
A Halley-stks pldul mintegy 76 venknt tr vissza. Legutoljra 1986-ban bukkant fel. Amikor kzelebb halad el bolygnkhoz - amint azt 1066-ban is tette-, drmai ltvnyt nyjt.
Sajt gpels!
Forrs: Robin Scagell - Vilgr (Szukits Knyvkiad) |
AJÁNLOM AZ OLDALT
