A Naprendszerben nincs két egyforma bolygó. Az egyes bolygókon uralkodó körülmények főleg a bolygó méretétől és a Naptól való távolságtól függenek. 
   Minél nagyobb a bolygó, annál nagyobb gravitáció vonzza a körülötte lévő gázokat. Ezek a gázok alkotják a bolygó légkörét. A légkör nélküli bolygók száraz, sziklás világok, melyeken nincsenek felhők, nincs eső, nincsenek óceánok. Ez azért van így, mert a víz csak akkor létezhet folyadék formájában, ha a légkör nyomása megakadályozza, hogy elpárologjon.
   Minél közelebb van egy bolygó a Naphoz, annál melegebb. Ez befolyásolja azt is, hogy lehet-e légköre. Ha a bolygó túl közel van a Naphoz, akkor a légköre egyszerűen elpárolog.
   A Merkúr és a Vénusz jól példázza, mennyire meghatározza egy bolygó jellegét a mérete és a Naptól való távolsága.

A fürge Merkúr
A Merkúrt mindig is a fürgeséggel kapcsolták össze.Az esti égbolton, közvetlenül napnyugta után bukkan fel egy kis időre. Aztán öt héttel késöbb már a hajnali égbolton látható, napkelte előtt. Mindig a Nap közelében marad.
   Ennek a viselkedésnek az a magyarázata, hogy a Merkúr a Naphoz legközelebbi bolygó, így nagyon gyorsan kerüli meg a Napot. A Merkúr 88 nap alatt járja be a pályáját, szemben a Föld 365 napjával.
   Mivel a Merkúr kis bolygó, és nagyon közel van a Naphoz, szinte egyáltalán nincs légköre, a hőmérséklete pedig akár a 425 °C-ot is elérheti. A Holdhoz hasonlóan kráterek borítják felszínét. A kráterek az űrben keringő anyagcsomókkal való, több milliárd évvel ezelőtt történt összeütközések eredményei.
   Az egyik ilyen kráter hatalmas Caloris-medence. Központi kráterének átmérője több, mint 1250 kilométer. Ezt több hegygyűrű veszi körül, mintegy 3700 kilométert beborítva. E krátert csak egy iszonyatos erejű becsapódás hozhatta létre.

A ragyogó Vénusz
A Vénusz ragyogó csillagnak tűnik az éjszakai égbolton. A Merkúrhoz hasonlóan napnyugta után, vagy napkelte előtt bukkan föl, de mivel távolabb van a Naptól, lassabban halad égi pályáján.
   A Vénusz alig valamivel kisebb, mint a Föld, és mély légkörrel rendelkezik. A légköre főleg szén-dioxidból áll, amit az "üvegház-gázok" közé sorolunk. Az üvegház-gázok csapdába ejtik a Nap melegét, ahogy az üvegházak is felmelegszenek a hideg, de napsütéses napokon. A Vénusz hőmérséklete azonban meghaladja a 450 °C-ot - azaz túl forró ahhoz, hogy a víz folyékony formában megmaradhasson rajta. 
   A légkör olyan sűrű, hogy a bolygó felszínén mért nyomása a földi légnyomás 90-szerese. A felszínre eljuttatott szondák mindössze néhány óráig maradtak működőképesek.
   A Vénusz felszínét eltakarják elölünk a légkör felső rétegeit alkotó vastag kénsav-felhők. A kén valószínűleg a több ezer vulkánból származik, melyek némelyike még ma is működik.

A MERKÚR ÉS A VÉNUSZ ADATAI
_____________________________________
Távolság a Naptól
Merkúr: 58 millió kilométer
Vénusz: 108,25 millió kilométer
_____________________________________
Átmérő
Merkúr: 4880 kilométer (0,38 Föld)
Vénusz: 12 105 kilométer (0,95 Föld)
_____________________________________
Tömeg
Merkúr: 0,055 Föld
Vénusz: 0,81 Föld
_____________________________________
Nap hossza (egy körbefordulás ideje)
Merkúr: 59 földi nap
Vénusz: 243 földi nap
_____________________________________
Év (a Nap megkerülésének ideje)
Merkúr: 88 földi nap
Vénusz: 243 földi nap
_____________________________________
Felszíni hőmérséklet
Merkúr: 350 °C (nappal) -170° (éjszaka)
Vénusz: 465 °C
_____________________________________
Holdak
Merkúr: 0
Vénusz: 0
_____________________________________
Legnagyobb magnitúdó
Merkúr: 0
Vénusz: -4,4
_____________________________________

Saját gépelés!
Forrás: Robin Scagell - Világűr (Szukits Könyvkiadó)