A Naprendszerben nincs k�t egyforma bolyg�. Az egyes bolyg�kon uralkod� k�r�lm�nyek f�leg a bolyg� m�ret�t�l �s a Napt�l val� t�vols�gt�l f�ggenek. 
   Min�l nagyobb a bolyg�, ann�l nagyobb gravit�ci� vonzza a k�r�l�tte l�v� g�zokat. Ezek a g�zok alkotj�k a bolyg� l�gk�r�t. A l�gk�r n�lk�li bolyg�k sz�raz, szikl�s vil�gok, melyeken nincsenek felh�k, nincs es�, nincsenek �ce�nok. Ez az�rt van �gy, mert a v�z csak akkor l�tezhet folyad�k form�j�ban, ha a l�gk�r nyom�sa megakad�lyozza, hogy elp�rologjon.
   Min�l k�zelebb van egy bolyg� a Naphoz, ann�l melegebb. Ez befoly�solja azt is, hogy lehet-e l�gk�re. Ha a bolyg� t�l k�zel van a Naphoz, akkor a l�gk�re egyszer�en elp�rolog.
   A Merk�r �s a V�nusz j�l p�ld�zza, mennyire meghat�rozza egy bolyg� jelleg�t a m�rete �s a Napt�l val� t�vols�ga.

A f�rge Merk�r
A Merk�rt mindig is a f�rges�ggel kapcsolt�k �ssze.Az esti �gbolton, k�zvetlen�l napnyugta ut�n bukkan fel egy kis id�re. Azt�n �t h�ttel k�s�bb m�r a hajnali �gbolton l�that�, napkelte el�tt. Mindig a Nap k�zel�ben marad.
   Ennek a viselked�snek az a magyar�zata, hogy a Merk�r a Naphoz legk�zelebbi bolyg�, �gy nagyon gyorsan ker�li meg a Napot. A Merk�r 88 nap alatt j�rja be a p�ly�j�t, szemben a F�ld 365 napj�val.
   Mivel a Merk�r kis bolyg�, �s nagyon k�zel van a Naphoz, szinte egy�ltal�n nincs l�gk�re, a h�m�rs�klete pedig ak�r a 425 �C-ot is el�rheti. A Holdhoz hasonl�an kr�terek bor�tj�k felsz�n�t. A kr�terek az �rben kering� anyagcsom�kkal val�, t�bb milli�rd �vvel ezel�tt t�rt�nt �ssze�tk�z�sek eredm�nyei.
   Az egyik ilyen kr�ter hatalmas Caloris-medence. K�zponti kr�ter�nek �tm�r�je t�bb, mint 1250 kilom�ter. Ezt t�bb hegygy�r� veszi k�r�l, mintegy 3700 kilom�tert bebor�tva. E kr�tert csak egy iszonyatos erej� becsap�d�s hozhatta l�tre.

A ragyog� V�nusz
A V�nusz ragyog� csillagnak t�nik az �jszakai �gbolton. A Merk�rhoz hasonl�an napnyugta ut�n, vagy napkelte el�tt bukkan f�l, de mivel t�volabb van a Napt�l, lassabban halad �gi p�ly�j�n.
   A V�nusz alig valamivel kisebb, mint a F�ld, �s m�ly l�gk�rrel rendelkezik. A l�gk�re f�leg sz�n-dioxidb�l �ll, amit az "�vegh�z-g�zok" k�z� sorolunk. Az �vegh�z-g�zok csapd�ba ejtik a Nap meleg�t, ahogy az �vegh�zak is felmelegszenek a hideg, de naps�t�ses napokon. A V�nusz h�m�rs�klete azonban meghaladja a 450 �C-ot - azaz t�l forr� ahhoz, hogy a v�z foly�kony form�ban megmaradhasson rajta. 
   A l�gk�r olyan s�r�, hogy a bolyg� felsz�n�n m�rt nyom�sa a f�ldi l�gnyom�s 90-szerese. A felsz�nre eljuttatott szond�k mind�ssze n�h�ny �r�ig maradtak m�k�d�k�pesek.
   A V�nusz felsz�n�t eltakarj�k el�l�nk a l�gk�r fels� r�tegeit alkot� vastag k�nsav-felh�k. A k�n val�sz�n�leg a t�bb ezer vulk�nb�l sz�rmazik, melyek n�melyike m�g ma is m�k�dik.

A MERK�R �S A V�NUSZ ADATAI
_____________________________________
T�vols�g a Napt�l
Merk�r: 58 milli� kilom�ter
V�nusz: 108,25 milli� kilom�ter
_____________________________________
�tm�r�
Merk�r: 4880 kilom�ter (0,38 F�ld)
V�nusz: 12 105 kilom�ter (0,95 F�ld)
_____________________________________
T�meg
Merk�r: 0,055 F�ld
V�nusz: 0,81 F�ld
_____________________________________
Nap hossza (egy k�rbefordul�s ideje)
Merk�r: 59 f�ldi nap
V�nusz: 243 f�ldi nap
_____________________________________
�v (a Nap megker�l�s�nek ideje)
Merk�r: 88 f�ldi nap
V�nusz: 243 f�ldi nap
_____________________________________
Felsz�ni h�m�rs�klet
Merk�r: 350 �C (nappal) -170� (�jszaka)
V�nusz: 465 �C
_____________________________________
Holdak
Merk�r: 0
V�nusz: 0
_____________________________________
Legnagyobb magnit�d�
Merk�r: 0
V�nusz: -4,4
_____________________________________

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: Robin Scagell - Vil�g�r (Szukits K�nyvkiad�)