A Mars majdnem olyan v�r�sen ragyog az �jszakai �gbolton, mint az izz� sz�n. Mag�n a bolyg�n a szikl�k, a por, de m�g az �g is v�r�ses �rnyalat�.
   A marsi t�j els� pillant�sra olyan, mint egy f�ldi sivatag. Szikl�k, homokd�n�k, k�d�s t�voli hegys�gek. A Nap a F�ld�hez hasonl� f�nyes �gen izzik, nappal teh�t egyetlen csillagot sem lehet l�tni. A Mars azonban kisebb, mint a F�ld, gravit�ci�s vonz�sa mind�ssze az egyharmada a f�ldi�nek. Mivel a Mars messzebb esik a Napt�l, a felsz�ne hideg - a h�m�rs�klet �ltal�ban j�val fagypont alatt van. Ritka l�gk�re f�leg sz�n-dioxidb�l �ll, a l�gnyom�s a f�ldinek k�r�lbel�l egy sz�zal�ka. Ez a leveg� bel�legezhetetlen.Nemcsak az oxig�n hi�nya miatt, hanem az�rt is, mert az alacsony l�gnyom�st�l felp�ffedne a tested �s g�zz� v�ltozna a v�red.

A felsz�nen
A Mars sz�raz bolyg�, foly�kony v�z nem tal�lhat� rajta. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy ez nem volt mindig �gy. Sok kisz�radt csatorna l�that�, a  szikl�k v�r�s sz�n�t pedig a kis mennyis�g� v�zzel reakci�ba l�pett vas okozza.
   A tud�sok szerint t�bb milli�rd �vvel ezel�tt a hatalmas vulk�nok g�zokat l�velltek fel a bolyg� forr� k�z�ppontj�b�l, �s s�r� l�gk�rt hoztak l�tre. A felsz�n al�l v�z t�rt fel, tal�n m�g tengerek is kialakultak. Lehets�ges, hogy egyszer�bb �letform�k, p�ld�ul alg�k is l�trej�ttek.
   Senki sem tudja biztosan, mi�rt, de ezut�n a bolyg� l�gk�re elsziv�rgott az �rbe, �s a v�z nagy r�sze is elveszett. Az �ghajlat hidegebb lett, �s a megmaradt v�z nagy r�sze megfagyott a felsz�n alatt. Ma m�r csak egy-egy v�kony j�gr�teg tal�lhat� a bolyg� p�lusai k�r�l.
   A Mars v�zben b�velked� m�ltja ellen�re ma m�r teljesen �lettelen. A vulk�nok m�ra kihunytak. Az egyik�k, az Olympus Mons a naprendszer legnagyobb vulk�nja - 25 kilom�terre magasodik a k�rnyez� sivatag f�l�.
   A marsi szelek porviharokat korb�csolnak f�l, nemegyszer az eg�sz bolyg�ra kiterjed�en. Az egyik homoksivatag az �szaki-sarki j�gsapka k�zel�ben nagyobb, mint a f�ldi Szahara �s az arab sivatagok egy�ttv�ve.
   A Marson sz�mtalan becsap�d�sb�l sz�rmaz� kr�ter tal�lhat�. A bolyg� k�r�l k�t apr� hold, a Phobos �s a Deimos kering - Phobos kering�si ideje 8 �ra, a Demios� 28 �ra. A k�t hold val�sz�n�leg k�t anyagcsom�, amik nem zuhantak r� a bolyg�ra, hanem orbit�lis p�ly�ra �lltak k�r�l�tte.

A MARS ADATAI
_____________________________________
T�vols�g a Napt�l
227,9 milli� kilom�ter
_____________________________________
�tm�r�
6786 kilom�ter (0,53 F�ld)
_____________________________________
T�meg
0,11 F�ld
_____________________________________
Nap hossza (egy k�rbefordul�s ideje)
24 f�ldi �ra �s 37 perc
_____________________________________
�v (a Nap megker�l�s�nek ideje)
687 f�ldi nap
_____________________________________
Felsz�ni h�m�rs�klet
21 �C (nappal)
-133 �C (�jszaka)
_____________________________________
Holdak
2
_____________________________________
Legnagyobb magnit�d�
-2
_____________________________________

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: Robin Scagell - Vil�g�r (Szukits K�nyvkiad�)