Hazánkban 3 planetárium van: Budapesten, Pécsett és Kecskeméten.De vajon mit is takar ez a szó?Sokáig én sem tudtam.Ám ma biosz óra elött a föci atlaszt lapozgattunk,amiben megláttuk hátul a világűrös részeket - azonnal tanulmányozni kezdtem a csillagképes térképet,amire persze magyarul nem volt ráírva így osztálytásraimmal jól összevesztünk,hogy melyik a nagygöncöl XD Persze végül ez nem derült ki,viszont a becsöngetéssel megérkezett a tanárnő is.Rögtön megkérdezte,mitnézünk,hiszen ő földrajz-biológia szakos.Elmeséltük neki,hogy a csillagképeket csodáltuk és rögötn megkérdezte,mit szólnánk,ha elmennék egy planetáruimba?Persze a mi szemünk felcsillant,ő pedig elmesélte,hogy pár másik tanárnővel gondolkodtak egy ilyen kiránduláson.És hogy miért is?2009 a csillagászat nemzetközi éve!Visszatérve a planetáriumokhoz,íme egy kis idézet:A "Népligetben a „csoda” minden nap megismétlődik: úgy érezheti magát a látogató, mintha a valódi csillagos égbolt alatt ülne a Planetárium közel 1000 m2-es kupolája alatt. Az élmény tökéletes. A látványról a különleges vetítőműszer; a planetárium-gép, valamint a több mint félszáz kiegészítő effektus-vetítő és speciális vetítő gondoskodik. Műsoraink alkalmasak az iskolatípusok minden fokán a csillagászat, a földrajz, a csillagászati-földrajz, az égimechanika és a navigáció, de ezeken túlmenően a költészet, az irodalom és a történelem csillagászati vonatkozású kapcsolatainak elemző bemutatására - egyidejűleg szórakoztatva és tanítva az érdeklődőt. A kb. egy órás előadások a tudományos ismereteket egy-egy keretjátékban, dramaturgizálva, zenei aláfestéssel és számtalan gyönyörű diakép vetítésével, videofilm részletekkel tálalják a látogató elé."
Azt hiszem ebből világossá válik,mi is a planetárium.Utánnakeretsem az ország három planetáriumának és találtam is infókat bőven :)
A Kecskeméti planetárium
Noha a Kecskeméti Planetárium regionális vonzáskörrel rendelkezik, kisplanetárium lévén, a befogadóképessége 50 fő. Ez ugyan hátrány a nagy létszámú csoportok szempontjából, ugyanakkor mégis előny, mert így bensőségesek, sőt humorosak is tudunk lenni. Nálunk a - személytelen - standard magnós műsorok helyett a csoportokhoz - akár különleges igényekhez is - alkalmazkodó élő előadások dominálnak. (Természetesen zenei aláfestéssel, színes diaképek és a csillagos égbolt kivetítésével illusztrálva.)
Az Egyenlítőtől az Északi Sarkig bármely földrajzi szélességről látható csillagos égboltot ki tudunk vetíteni, szemléltetvén a Föld forgásának különböző látványát. Az Egyenlítő csillagos égboltján a híres Dél-Keresztjét és a szomszédos legközelebbi csillagot (a Centauri) is megszemlélhetjük. A planetáriumban azt is meg tudjuk mutatni, hogy az Északi Sarkon csupán egyetlen csillag kel föl és nyugszik le: a Nap. Ezáltal érthetővé válik, hogy ott fél évig nappal van és fél éven át egyfolytában éjszaka.
Nappal és zuhogó esőben is a planetárium kupolájára tudjuk varázsolni akár a tízezer évvel ezelőtti csillagos égboltot. Szemléltetni tudjuk az égitestek mozgását, és mutatunk űrszondák által a bolygókról, holdjaikról, kisbolygókról, üstökösökről készített színes közelképeket, valamint a világ legnagyobb távcsöveivel több órán át fényképezett felvételeket csillaghalmazokról, csillagközi anyagfelhőkről, galaxisokról, stb.
A Föld forgását szimulálva azt is játszhatjuk, hogy képzeletben fölgyorsítjuk az időt, sőt olyat is, mintha űrhajóban lennénk. (Igazi rakétakilövést is tudunk mutatni.) Mindezt gyerekek, felnőttek egyaránt élvezik.Tehát intézményünk kiválóan alkalmas mindenekelőtt külön iskolai osztályok fogadására, és nekik speciális rendhagyó órák tartására, viszont nem alkalmas nagy bevételt hozó, tekintélyes létszámú közönségre épülő műsorok tartására.
A Kecskeméti Planetárium elsődleges feladata az iskolai oktatást segítő szemléletes, didaktikus - és persze ugyanakkor látványos, sőt a lehetőségekhez képest szórakoztató -, rendhagyó órák tartása. (A planetárium legfőbb sajátossága az a szemléltetési lehetőség, amivel sok esetben egyszerűbben és érthetőbben lehet megtanítani különböző jelenségeket, mint iskolai körülmények közepette.)
Amellett, hogy az intézmény elsősorban planetárium, egy kicsit bemutató csillagvizsgáló is. (Habár amíg más ilyen csillagvizsgálókban a műszer fix elhelyezéséhez nyitható kupolával ellátott épület áll rendelkezésre, itt ilyen sajnos nincs: a távcsövet minden egyes alkalommal ki kell cipelni az utcára, fölállítani, majd a bemutatás végeztével ismét dobozba zárni.) Derült idő esetén tehát (sötétedéstől) távcsöves bemutatásra is lehetőség van. Az érdeklődők távcsövön át a saját szemükkel láthatják adott esetben a holdkrátereket, a Szaturnusz gyűrűjét, a Jupiter felhősávjait és a körülötte keringő Galilei-holdakat, félvénuszt, kettőscsillagokat, csillaghalmazokat, galaxist, csillagközi anyagfelhőket, stb.
A planetárium, mint közművelődési intézmény, nemcsak csillagászati-űrkutatási, valamint fizikai és egyéb ismeretterjesztéssel foglalkozik, hanem helyet ad különféle közművelődési formáknak, amelyekre igény van, és az intézmény falai között megvalósítható. (Ez részben egyfajta művelődési ház pótló tevékenység, aminek reklámértéke is van.)...még bővebben itt!
A TIT Budapesti Planetáriuma
Az érdeklődő ember figyelmét már az idők kezdetén felkeltette és elméjét azóta is foglalkoztatja az égitestek mozgása és e mozgások sokfélesége. Ezek érzékeltetését már a legrégibb csillagászati műszerek is jelzik. Ezek a műszerek az égitestek helyzetének és mozgásainak megfigyelésére és meghatározására szolgáltak ugyan, de magukban hordozták az első ábrázolási elképzeléseket is. A planetárium a szabad szemmel látható égitestek, így a csillagok, a Nap, a Hold, valamint az öt fényes bolygó megjelenítésére szolgáló bonyolult muszer. Több száz, ha nem több ezer éve is készítettek már planetáriumokat, ezek mechanikus bolygómodellek voltak, jórészt csak a Föld-Hold mozgását, esetleg néhány bolygó mozgását lehetett velük szemléltetni. Ezeket, a XVIII. század elején, John Rowley angol órásmester által Orrery grófjának készített művészi kivitelű asztali planetáriuma után, orrery-szerkezeteknek nevezik.sokkal bővebben itt!
A Pécsi Planetárium
Az ország első planetáriumának Zeiss Medium ZPK-1 vetítőműszerét az 1950-es évek végén készítették az NDK-ban. 1961-ban a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából került Budapestre. Egy ideiglenes sátorszerű ácsolatban volt pár hétig, de olyan nagy sikere volt, hogy az akkori vezetés (a Művelődési Minisztérium) nem engedte, hogy visszavigyék.
Megvették és a budapesti Vidámparkba került. Állítólag a szovjet "amatőrök" által kifosztott - és ezért üres - Panoptikumban helyezték el, az Óriáskerék közelében. Itt 1962-1968-ig működött, rengeteg előadást tartottak benne. Nép volt bőven, és aki a Vidámparkba látogatott az felült a hullámvasútra, meglökte a kecskét, és beült a kisplanetáriumba. Fél órás váltásokkal ment egész nap a műsor. Ifj. Bartha Lajos, Gauser Károly, Schalk Gyula, Sinka József stb. tartotta az előadásokat.
Bartha nemrég mesélte, hogy egyszer Kádár János és neje is megnézte az előadást. Előtte persze bőrkabátos egyének megvizsgálták az egészet, csóválták a fejüket: nem túl biztonságos! Muszáj itt ennyire sötétnek lenni? Ezért csak ők ketten lehettek a teremben, meg persze Bartha az előadó, akinek enyhén szólva remegtek a lábai.
Amikor tervbe vették, hogy állandó nagyplanetárium fog Budapesten épülni (és abba egy új, nagy, modern vetítőműszert vesznek), akkor ezt a régi műszert leszállították Pécsre, úgy 1971 vége felé.
Pécsett 1973. aug. 20-án kezdték és 1975. nov. 30-án fejezték be a Planetárium építését, így ez lett az első planetárium épület hazánkban (a budapesti - 23 m-es átmérőjű - nagy, később, 1977. aug. 17-én nyílt meg). Ebbe került a régi vetítőműszer egy 6 m átmérőjű kupolába, 50 ülőhellyel. A hegy déli lejtőjére épült az épület, a Szőlő u. 65. a címe. 1975-1989-ig folyamatosan működött. Fenntartója a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) Baranya megyei Szervezete volt.
1989-ben, főleg 1990-ben anyagi gondok és a társadalmi bizonytalanságok miatt a TIT felmondott az utolsó alkalmazottnak is és bezárta a planetáriumot. Az épület ezután beázott, az elektromos kábelek okozta tűzben kicsit kiégett, kicsit lepusztult, ami mozdítható volt azt elvitték. De az épület és a műszer maradt.
1998 májusában nyitotta meg a TIT újra a pécsi planetáriumot. A műszernek semmi baja nem lett. Bekapcsolták, és ugyanúgy mutatta a csillagos eget, mint régen. Mátis András egy kicsit megpucolta, megolajozta és lehetett az 5100 csillagot mutató eget vetíteni. Azóta újra vannak planetáriumi előadások. Van is érdeklődés: iskolai csoportok, Pécsre kirándulók. Évente 150-200 előadást tartanak, átlag 30-40 fős nézőszámmal.
Egy fix előadás időpont van: minden vasárnap délelőtt 10 órakor. Egyéb időpontokban is elfogadnak csoportok jelentkezését a Pécs-Baranyai TIT, 7621. Pécs, Felsőmalom u. 10. címén vagy telefonon (72/310-807, Bajnáczkyné) a belépőjegy: 200 Ft/fő.
De egy nagy gond van: mivel az épületben semmiféle fűtés nincs (a kazánt is leszerelték és elvitték) csak május 1. és október 31. közötti, azaz a nyári 6 hónapban lehet előadást tartani. Az előadásokat amatőrcsillagászok (Gyenizse Péter, Kemenes Lászlóné, Keszthelyi Sándor, Nagy-Mélykúti Ákos, Nagyváradi László, stb.) tartják. Egy előadás 45-60 perces. A műszer nem tud annyit, mint a budapesti, de nem annyira gépies a dolog. Itt mindent kézzel kell beállítani, tekerni. A közönség sokkal közelebb ül, személyesebb a kapcsolat. Érdemes egyszer ezt is megnézni.

Személy szerint nagyon remélem,hogy valóban lesz ilyen kirándulás,ha jól tudom,mi Budapestre mennénk,pedig Pécs közelebb van XD Alig várom a fejleményeket :)

Saját cikk!
Források: itt és itt.