A Vénusz a Naptól számítva a második bolygó. Nagyságát és kémiai összetételét tekintve igazi testvére Füldönknek. Tömege éppen a négyötöde,átmérője csak valamivel kevesebb. Légkörének kémiai összetétele még ma is olyan, mint amilyen Földünkévolt 4 milliárd évvel ezelőtt. Akkoriban bolygónk légköre nitrogént, szén-dioxidot és vízgőzt tartalmazott. Az oxigén cska az élővilág megjelenésekor került a légkörbe. A növények a szén-dioxidot megkötötték, helyébe szabad oxigént leheltek az atmoszférába.
Mivel a Vénusz mindig közelebb volt a Naphoz, mint a Föld, ezértott mindig melegebb volt. Ez sem kedvezett az élet kialakulásának. A Föld nővérének elkeresztelt égitest iagzi arcát azonban csak az odaküldött automatikus űrszondák mutatták meg. A Vénusz felszínén 500 °C-os pokoli hőmérséklet és 90 bar nyomás ( a földi nyomás kilencvenszerese) uralkodik. Csekély vízgőzkészlete 70 km vastag légkörében található, és nem a felszínén. Légköre 96,5%szén-dioxidot,  3,4% nitrogént, valamint vízgőzt, kén-dioxidotésnemesgázt tartalmaz. Felszínére kénsavas eső hull.
A világűrből soha nem lehet a bolygó felszínét látni, mivel állandóan zárt felhőtakaró burkolja. A felhőzet üvegházhatást hoz létre. Ezért van olyan meleg a felszínén.Légkörében hatalmas viharok dúlnak, svulkánokkal tagolt felszínét villámok fénye világítja meg.

Saját gépelés!
Forrás: A csillagok
(Mi micsoda könyvsorozat,Tessloff és Babilon Kiadó, írta Prof. Heinz Haber)