A V�nusz a Napt�l sz�m�tva a m�sodik bolyg�. Nagys�g�t �s k�miai �sszet�tel�t tekintve igazi testv�re F�ld�nknek. T�mege �ppen a n�gy�t�de,�tm�r�je csak valamivel kevesebb. L�gk�r�nek k�miai �sszet�tele m�g ma is olyan, mint amilyen F�ld�nk�volt 4 milli�rd �vvel ezel�tt. Akkoriban bolyg�nk l�gk�re nitrog�nt, sz�n-dioxidot �s v�zg�zt tartalmazott. Az oxig�n cska az �l�vil�g megjelen�sekor ker�lt a l�gk�rbe. A n�v�nyek a sz�n-dioxidot megk�t�tt�k, hely�be szabad oxig�nt leheltek az atmoszf�r�ba.
Mivel a V�nusz mindig k�zelebb volt a Naphoz, mint a F�ld, ez�rtott mindig melegebb volt. Ez sem kedvezett az �let kialakul�s�nak. A F�ld n�v�r�nek elkeresztelt �gitest iagzi arc�t azonban csak az odak�ld�tt automatikus �rszond�k mutatt�k meg. A V�nusz felsz�n�n 500 �C-os pokoli h�m�rs�klet �s 90 bar nyom�s ( a f�ldi nyom�s kilencvenszerese) uralkodik. Csek�ly v�zg�zk�szlete 70 km vastag l�gk�r�ben tal�lhat�, �s nem a felsz�n�n. L�gk�re 96,5%sz�n-dioxidot,  3,4% nitrog�nt, valamint v�zg�zt, k�n-dioxidot�snemesg�zt tartalmaz. Felsz�n�re k�nsavas es� hull.
A vil�g�rb�l soha nem lehet a bolyg� felsz�n�t l�tni, mivel �lland�an z�rt felh�takar� burkolja. A felh�zet �vegh�zhat�st hoz l�tre. Ez�rt van olyan meleg a felsz�n�n.L�gk�r�ben hatalmas viharok d�lnak, svulk�nokkal tagolt felsz�n�t vill�mok f�nye vil�g�tja meg.

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: A csillagok
(Mi micsoda k�nyvsorozat,Tessloff �s Babilon Kiad�, �rta Prof. Heinz Haber)