A Szaturnuszon t�l tal�lhat� az Ur�nusz �s a Neptunusz. A Voyager �rszonda 1986-os �s 1989-es l�togat�sa el�tt nem sok midnent tudtunk r�luk. Bizonyos szempontb�l hasonl�tanak a Jupiterhez �s a Szaturnuszhoz - sokkal nagyobbak, mint a napk�zeli szil�rd bolyg�k, �s k�nnyebb anyagokb�l �llnak.
   Mindk�t bolyg� halv�nyan l�tszik az �gbolton - az Ur�nuszt n�ha szabad szemmel is meg lehet pillantani, a Neptunuszt azonban csak teleszk�ppal vagy binokul�rral l�that�. Lassan keringenek a Nap k�r�l, �gy csak hossz� id� alatt lehet helyzet�nk v�ltoz�s�t megfigyelni.
Az Ur�nusz
Az ember �vsz�zadokon �t csak �t bolyg�r�l tudott - A Merk�rr�l,a V�nuszr�l,a Marsr�l,a Jupiterr�l �s a Szaturnuszr�l.Azut�n 1871-ben egy William Herschel nev� zen�sz �s amat�r csillag�sz h�zi k�sz�t�s� t�vcs�vel figyelte az eget,�s r�bukkant egy �j bolyg�ra: ez Ur�nuszra.
    A Jupiterhez �s a Szaturnuszhoz hasonl�an az Ur�nusznak sincs szil�rd felsz�ne.A k�ls� r�tegei hidrog�nb�l,h�liumb�l �s met�nb�l �llnak.A met�n halv�ny k�kesz�ld sz�nt ad az Ur�nusznak,a bolyg�n azonban nem sok jellegzetess�g figyelhet� meg - csak halv�ny s�vok.M�lyebbre hatolva egyre t�bb vizet lehet tal�lni rajta.El�sz�r ritk�s v�zp�r�t,mely egyre s�r�s�dve meleg,s�t�t �ce�nn� v�lik.Ez az �ce�n a bolyg� k�z�ppontja k�zel�ben fokozatosan felforr�s�dik,�led�kess� v�lik,majd v�g�l t�m�r szikl�v� v�ltozik.
    Az �sszes t�bbi bolyg�t�l elt�r�en az Ur�nusz f�gg�leges ir�nyban forog - a t�bbi bolyg� p�lusai t�bb�-kev�sb� fel �s le mutatnak,az Ur�nusz� azonban oldalra.Az Ur�nusznak 15 holdja van.A legkisebben,a Mirand�n,20 kilom�ter magas j�gszirtek tal�lhat�k,ami megd�bbent�,tekintettel arra,hogy a hol �tm�r�je mind�ssze 480 kilom�ter.
A Neptunusz
Az Ur�nusz nem �gy keringett a Nap k�r�l,ahogy a csillag�szok sz�m�t�sai szerint kellett volna.Ez arra utalt,hogy a Napt�l t�volabb van m�g egy bolyg�.francia �s brit matematikusok kisz�m�tott�k,hol kell lennie ennek az �j bolyg�nak �s 1846-ban egy n�met csillag�sz meg is pillantotta a Neptunuszt.
    A Neptunuszon t�bb jellegezetess�g figyelhet� meg,mint az Ur�nuszon,noha ezt a bolyg�t is f�leg v�z,hidrog�n,h�lium �s met�n alkotja.S�t�t foltok bukkannak fel �s t�nnek el,e l�gk�rben pedig feh�r met�nfelh�k lebegnek.A neptunuszi szelek sebess�ge meghaladja a 950 km/h-t - azaz sokkal gyorsabbak,mint b�rmilyen f�ldi hurrik�n.
    A Neptunusznak van n�h�ny furcsa holdja.A legnagyobb,a Triton,az egyetlen olyan ismert hold,ami a bolyg�ja forg�si ir�ny�val ellent�tes ir�nyban kering.Noha a Triton -235�C h�m�rs�klet�vel a Naprendszer egyik leghidegebb helye,m�gis gejz�rek tal�lhat�k rajta.A tud�sok szerint az �sszef�gg� j�gtakar� alkotta felsz�n �vegh�zhat�st hoz l�tre �s �gy felmeleg�ti a felsz�n alatti g�zokat.

AZ UR�NUSZ �S 
A NEPTUNUSZ ADATAI
_____________________________________
T�vols�g a F�ldt�l
Ur�nusz: 2871 milli�rd kilom�ter
Neptunusz: 4497 milli�rd kilom�ter
_____________________________________
�tm�r�
Ur�nusz: 50 805 kilom�ter (4 F�ld�tm�r�)
Neptunusz: 48 610 kilom�ter (3,8 F�ld�tm�r�)
_____________________________________
T�meg
Ur�nusz: 15 F�ldt�meg
Neptunusz: 17 F�ldt�meg
_____________________________________
Nap hossza (egy k�refordul�s ideje)
Ur�nusz: 17 f�ldi �ra �s 14 perc
Neptunusz: 19 f�ldi �ra �s 12 perc
_____________________________________
Felsz�ni h�m�rs�klet
Ur�nusz: -174 �C
Neptunusz: - 182 �C
_____________________________________
Holdak
Ur�nusz: 15
Neptunusz: 8
_____________________________________
Legnagyobb magnit�d�
Ur�nusz: 5,5
Neptunusz: 7,8
_____________________________________

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: Robin Scagell - Vil�g�r (Szukits K�nyvkiad�)