Term�szetesen nem minden kutat� �s tud�s hitt a hagyom�nyos,geocentrikus vil�gk�pekben.Az � megfigyel�seik �s sz�m�t�saik szerint a F�ld nem korong volt,hanem goly� �s nem is k�pezte a vil�gmindens�g k�z�ppontj�t.M�r Plat�n g�r�g filoz�fus (Kr.e. 227-347) �s Szamoszi Arisztarkhosz csillag�sz (Kr.e. 310-230) is azt tan�totta,hogy nem a csillagok keringenek a F�ld k�r�l,hanem a F�ld mozog hat�rozott p�ly�j�n a Nap k�r�l.A k�z�pkor v�g�n Nikolausz Kopernikusz matematikus (1473-1543) volt az,aki �ll�t�saival el�sz�r ker�lt be a hagyom�nyos �s az �j vil�gk�p k�r�li vit�k keresztt�z�be.Megfigyel�seit Az �gi p�ly�k k�rforg�s�r�l c�m� k�nyvben foglalt �ssze.Ebben azt �l�totta,hogy a F�ld egy bolyg�,amely a Nap,mint k�z�ppont k�r�l kering (ez�rt kapta ez a szeml�letm�d a heliocentrikus vil�gk�p elnevez�st,a g�r�g h�liosz=nap sz� alapj�n).Elm�let�t akkor m�g nem bizony�thatta.
A k�rd�s megold�d�ban el�sz�r egy technikai �jdons�g,a t�vcs� felfedez�se hozott el�rel�p�st.Az �gi jelens�gek megfigyel�se,a sz�m�t�sok �s a k�s�rletek alapj�n imm�r elker�lhetetlenn� v�lt,hogy az ember kritikusan szembes�lj�n a kozmosz strukt�r�j�r�l �s fel�p�t�s�r�l sz�l�,hagyom�nyos n�zetekkel,�s el��t�letek n�lk�l szerezzen r�la �j ismereteket.
Galileo Galilei (1564-1642) olasz tud�s egyszer� t�vcs�v�vel felfedezte a Jupiter legf�nyesebb n�gy holdj�t,�s megfigyelte a mozg�sukat a bolyg� k�r�l.Ett�l a felfedez�st�l nyilv�nval�v� v�lt,hogy nem minden �gitest kering a F�ld k�r�l.galilei ebben a heliocentrikus vil�gk�p �jabb bizony�t�k�t l�tta.

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: Az univerzum - A vil�g�r kutat�sa
(Mi micsoda k�nyvsorozat,Tessloff �s Babilon Kiad�,�rta Norbert Pailer)