Mindenki tudja, hogy n�z ki a Hold. Tudjuk, hogy n�ha sarl� alak�, m�skor pedig kerek - azonban gyakran nem �rtj�k, hogyan �s mi�rt v�ltozik meg. Mikor �s hol fogjuk l�tni sarl� alak� �jholdk�nt? Mikor lesz telihold? Mi�rt nagyobb, amikor felkel?
   A Hold a F�ld term�szetes mell�kbolgy�ja. A mell�kbolyg�k olyan �gitestek, amik nagyobb �gitestek, p�ld�ul bolyg�k k�r�l keringenek. A Holdat az�rt nevezz�k "term�szetes" mell�kbolyg�nak, mert nem az ember alkotta. A F�ld gravit�ci�j�nak vonz�sa tartja a p�ly�j�n.
   A Holdat csak az�rt l�tjuk, mert a Nap megvil�g�tja. A Hold nem sug�roz saj�t f�nyt. Mik�zben a F�ld k�r�l kering, �gi helyzet�vel egy�tt megv�ltozik a Nap r�vet�l� f�ny�nek ir�nya is. Ez hozza l�tre a Hold naps�t�tte r�szeinek k�l�nb�z� alakjait �jhold �s telihold k�z�tt. A k�l�nb�z� alakok a Hold f�zisaik�nt ismeretesek. K�t �jhold k�z�tt 29,5 nap - k�r�lbel�l egy h�nap - telik el. Ha nyomon k�vetj�k a Hold egy h�nap alatt bek�vetkez� v�ltoz�sait, akkor t�bbet is megtudhatunk a f�zisair�l.

A Hold f�zisai
A Hold n�ha csak v�kony vonal a F�ld �s a Nap k�z�tt. Amikor nem l�tjuk a Holdat, akkor a nappali �gbolton tart�zkodik, �s a fel�nk es� oldala nincs megvil�g�tva. Ez az igazi �jhold. N�h�ny nap alatt �tker�l a Nap valamelyik oldal�ra, �s v�kony sarl�k�nt l�tjuk. Ezt az emberek �ltal�ban f�lholdnak nevezik.
   Sarl� alak� �jholdat csak a nyugati �gbolton, nem sokkal naplemente ut�n lehet l�tni. A sarl� hegyei mindig felfel� mutatnak, mivel a sokkal t�volabb l�v� Nap h�tulr�l �s alulr�l vil�g�tja meg a Holdat
   N�gy-�t nap m�lva a Hold t�volabb ker�l p�ly�j�n, �s k�s� este, magasabban is l�that� az �gen. Ezt a f�zist nevezz�k az els� negyednek, mivel a Hold p�ly�ja k�r�lbel�l egy negyed�t tette meg. Ilyenkor �rdemes binokul�rral figyelni a Holdat. A felsz�ni alakzatok tiszt�n l�that�k, mert hossz� �rny�kot vetnek a Nap oldalr�l �rkez� f�ny�ben.
   Ahogy a Hold tov�bb halad p�ly�j�n, egyre k�s�bb kel est�nk�nt. A f�lk�r kiteljesedik, egyre t�bbet l�tunk a naps�t�tte oldalb�l. A p�ly�ja fel�n�l j�rva k�r�lbel�l ugyanakkor kel fel keleten, amikor a Nap lesz�ll nyugaton, �s k�r alak�v� v�lik, azaz telehold lesz. Mivel ilyenkor a Hold pontosan szemben van a Nappal az �gen, nem l�that�k �rny�kok a felsz�n�n. Ugyanez t�rt�nik a F�ld�n is - amikor a Nap pontosan felett�nk van, nem vet�nk �rny�kot a talajra.
   Innent�l kezdve a Hold visszafel� halad f�zisai sor�n, a f�nyt azonban a m�sik odalr�l kapja. Amikor ism�t f�lk�r alak� lesz, p�ly�ja h�tomnegyed r�sz�r megt�ve bel�p az utols� negyedbe. Egyre k�s�bb kel f�l, m�g csak ism�t v�kony sarl� nem lesz, amikor is csak egy-k�t �r�val a kel� Nap el�tt pillanthat� meg.