Mindenki tudja, hogy néz ki a Hold. Tudjuk, hogy néha sarló alakú, máskor pedig kerek - azonban gyakran nem értjük, hogyan és miért változik meg. Mikor és hol fogjuk látni sarló alakú újholdként? Mikor lesz telihold? Miért nagyobb, amikor felkel?
   A Hold a Föld természetes mellékbolgyója. A mellékbolygók olyan égitestek, amik nagyobb égitestek, például bolygók körül keringenek. A Holdat azért nevezzük "természetes" mellékbolygónak, mert nem az ember alkotta. A Föld gravitációjának vonzása tartja a pályáján.
   A Holdat csak azért látjuk, mert a Nap megvilágítja. A Hold nem sugároz saját fényt. Miközben a Föld körül kering, égi helyzetével együtt megváltozik a Nap rávetülő fényének iránya is. Ez hozza létre a Hold napsütötte részeinek különböző alakjait újhold és telihold között. A különböző alakok a Hold fázisaiként ismeretesek. Két újhold között 29,5 nap - körülbelül egy hónap - telik el. Ha nyomon követjük a Hold egy hónap alatt bekövetkező változásait, akkor többet is megtudhatunk a fázisairól.

A Hold fázisai
A Hold néha csak vékony vonal a Föld és a Nap között. Amikor nem látjuk a Holdat, akkor a nappali égbolton tartózkodik, és a felénk eső oldala nincs megvilágítva. Ez az igazi újhold. Néhány nap alatt átkerül a Nap valamelyik oldalára, és vékony sarlóként látjuk. Ezt az emberek általában félholdnak nevezik.
   Sarló alakú újholdat csak a nyugati égbolton, nem sokkal naplemente után lehet látni. A sarló hegyei mindig felfelé mutatnak, mivel a sokkal távolabb lévő Nap hátulról és alulról világítja meg a Holdat
   Négy-öt nap múlva a Hold távolabb kerül pályáján, és késő este, magasabban is látható az égen. Ezt a fázist nevezzük az első negyednek, mivel a Hold pályája körülbelül egy negyedét tette meg. Ilyenkor érdemes binokulárral figyelni a Holdat. A felszíni alakzatok tisztán láthatók, mert hosszú árnyékot vetnek a Nap oldalról érkező fényében.
   Ahogy a Hold tovább halad pályáján, egyre késöbb kel esténként. A félkör kiteljesedik, egyre többet látunk a napsütötte oldalból. A pályája felénél járva körülbelül ugyanakkor kel fel keleten, amikor a Nap leszáll nyugaton, és kör alakúvá válik, azaz telehold lesz. Mivel ilyenkor a Hold pontosan szemben van a Nappal az égen, nem láthatók árnyékok a felszínén. Ugyanez történik a Földön is - amikor a Nap pontosan felettünk van, nem vetünk árnyékot a talajra.
   Innentől kezdve a Hold visszafelé halad fázisai során, a fényt azonban a másik odalról kapja. Amikor ismét félkör alakú lesz, pályája hátomnegyed részér megtéve belép az utolsó negyedbe. Egyre késöbb kel föl, míg csak ismét vékony sarló nem lesz, amikor is csak egy-két órával a kelő Nap előtt pillantható meg.