A földi élet szempontjából a Nap a legfontosabb. Szinte az összes energiánkat a Naptól kapjuk - eredetileg még a szén és az olaj energiája is a Napból származik. Mivel a Nap a legnagyobb égitest a Naprendszerben, minden bolygó és egyéb  objektum körülötte kering a gravitációja hatására.
   A Nap a Földhöz legközelebb lévő csillag. Ha messze kiutaznál az űrbe, a Nap ugyanúgy nézne ki, mint minden más csillag. És akárcsak a többi csillag, a Nap is egy hatalmas, hidrogénből és héliumból álló gömb, ami irdatlan mennyiségű hőt és fényt termel. De vajon hogyan?

A nukleáris energia
A Napban és a csillagokban lévő hidrogén nem ég, hanem nukleáris energiát termel.
   A nukleáris energia keletkezéséhez nagyon magas hőmérséklet szükséges - körülbelül 15 millió °C, ennyi a Nap közepének hőmérséklete. Ezen a hőfokon a hidrogéngáz részecskéi összeütköznek. Amikor eltalálják egymást, összekapcsolódva héliumot alkotnak, és közben energiát szabadítanak fel. Az energia a középpontból kifelé trejed, hogy végül fény és hő formájában szabadujon el a felszínről. Ugyanez a folyamat játszódik le a hidrogénbombában.
   A Napban másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. Eközben négy millió tonánnyi anyag szabadul fel fény és hőenergia formájában. Mindez öt milliárd éve zajlik a Napban, a rendelkezésre álló hidrogén azonban további öt milliárd évre elegendő.
   A Nap ragyogó felszínét fotoszférának nevezzük. A felszín azonban nem mindenhol egyformán fényes - sötétebb, napfoltok találhatók rajta. Ezeken a területeken a Nap mágneses mezeje eléri és enyhén lehűti a felszínt, csökkentve ezzel fényességét. Sokszor nagyobbak, mint a Föld, az élettartamuk azonban minddössze egy-két hét.
   A fotoszféra fölötti, napfáklyáknak nevezett izzó gázfelhőket is a Nap mágneses mezeje hozza létre. Ezek a fotoszférához képest halványak, a csillagászok azonban speciális műszerekkel meg tudják figyelni őket a Nap pereme körül. A napkitörések fényesebbek, mint a napfáklyák, és a felszabaduló hatalmas mennyiségű energia óriási részecskeáramlásokat lök ki a Napból. A legnagyobb napkitörések még a Földi távközlésre is hatással lehetnek.

Érdekességek
>>Teljes napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold közvetlenül a Nap elé kerül. A Hold néhány percre eltakarja a Napot. Ilyenkor láthatjuk a Nap fényudvarnak nevezett legkülső rétegét a Hold körül.
>>A napfoltok azért tűnnek sötétnek, mert négyszer halványabbak, mint a Nap többi része. Ha csak a napfoltokat néznénk, magunk is vakító fényességűek lennének. A Nap légkörének rétegei - a kromoszféra és a fényudvar - kifelé haladva egyre melegebbek.
>>A speciális ezsközök megmutatják a Nap felszínéről érkező különböző sugárzásokat. A hidrogén közvetlenül a felszín felöl érkező vörös fényében tisztán láthatók a napfoltok. Feljebb az ultraibolya fény a tűzkilövelléseket mutatja meg, míg a röntgensugarak a Nap külső légkörének tevékenységéről tanúskodnak.

Saját gépelés!
Forrás: Robin Scagell - Világűr (Szukits Könyvkiadó)