A f�ldi �let szempontj�b�l a Nap a legfontosabb. Szinte az �sszes energi�nkat a Napt�l kapjuk - eredetileg m�g a sz�n �s az olaj energi�ja is a Napb�l sz�rmazik. Mivel a Nap a legnagyobb �gitest a Naprendszerben, minden bolyg� �s egy�b  objektum k�r�l�tte kering a gravit�ci�ja hat�s�ra.
   A Nap a F�ldh�z legk�zelebb l�v� csillag. Ha messze kiutazn�l az �rbe, a Nap ugyan�gy n�zne ki, mint minden m�s csillag. �s ak�rcsak a t�bbi csillag, a Nap is egy hatalmas, hidrog�nb�l �s h�liumb�l �ll� g�mb, ami irdatlan mennyis�g� h�t �s f�nyt termel. De vajon hogyan?

A nukle�ris energia
A Napban �s a csillagokban l�v� hidrog�n nem �g, hanem nukle�ris energi�t termel.
   A nukle�ris energia keletkez�s�hez nagyon magas h�m�rs�klet sz�ks�ges - k�r�lbel�l 15 milli� �C, ennyi a Nap k�zep�nek h�m�rs�klete. Ezen a h�fokon a hidrog�ng�z r�szecsk�i �ssze�tk�znek. Amikor eltal�lj�k egym�st, �sszekapcsol�dva h�liumot alkotnak, �s k�zben energi�t szabad�tanak fel. Az energia a k�z�ppontb�l kifel� trejed, hogy v�g�l f�ny �s h� form�j�ban szabadujon el a felsz�nr�l. Ugyanez a folyamat j�tsz�dik le a hidrog�nbomb�ban.
   A Napban m�sodpercenk�nt 600 milli� tonna hidrog�n alakul �t h�liumm�. Ek�zben n�gy milli� ton�nnyi anyag szabadul fel f�ny �s h�energia form�j�ban. Mindez �t milli�rd �ve zajlik a Napban, a rendelkez�sre �ll� hidrog�n azonban tov�bbi �t milli�rd �vre elegend�.
   A Nap ragyog� felsz�n�t fotoszf�r�nak nevezz�k. A felsz�n azonban nem mindenhol egyform�n f�nyes - s�t�tebb, napfoltok tal�lhat�k rajta. Ezeken a ter�leteken a Nap m�gneses mezeje el�ri �s enyh�n leh�ti a felsz�nt, cs�kkentve ezzel f�nyess�g�t. Sokszor nagyobbak, mint a F�ld, az �lettartamuk azonban mindd�ssze egy-k�t h�t.
   A fotoszf�ra f�l�tti, napf�kly�knak nevezett izz� g�zfelh�ket is a Nap m�gneses mezeje hozza l�tre. Ezek a fotoszf�r�hoz k�pest halv�nyak, a csillag�szok azonban speci�lis m�szerekkel meg tudj�k figyelni �ket a Nap pereme k�r�l. A napkit�r�sek f�nyesebbek, mint a napf�kly�k, �s a felszabadul� hatalmas mennyis�g� energia �ri�si r�szecske�raml�sokat l�k ki a Napb�l. A legnagyobb napkit�r�sek m�g a F�ldi t�vk�zl�sre is hat�ssal lehetnek.

�rdekess�gek
>>Teljes napfogyatkoz�s akkor k�vetkezik be, amikor a Hold k�zvetlen�l a Nap el� ker�l. A Hold n�h�ny percre eltakarja a Napot. Ilyenkor l�thatjuk a Nap f�nyudvarnak nevezett legk�ls� r�teg�t a Hold k�r�l.
>>A napfoltok az�rt t�nnek s�t�tnek, mert n�gyszer halv�nyabbak, mint a Nap t�bbi r�sze. Ha csak a napfoltokat n�zn�nk, magunk is vak�t� f�nyess�g�ek lenn�nek. A Nap l�gk�r�nek r�tegei - a kromoszf�ra �s a f�nyudvar - kifel� haladva egyre melegebbek.
>>A speci�lis ezsk�z�k megmutatj�k a Nap felsz�n�r�l �rkez� k�l�nb�z� sug�rz�sokat. A hidrog�n k�zvetlen�l a felsz�n fel�l �rkez� v�r�s f�ny�ben tiszt�n l�that�k a napfoltok. Feljebb az ultraibolya f�ny a t�zkil�vell�seket mutatja meg, m�g a r�ntgensugarak a Nap k�ls� l�gk�r�nek tev�kenys�g�r�l tan�skodnak.

Saj�t g�pel�s!
Forr�s: Robin Scagell - Vil�g�r (Szukits K�nyvkiad�)