A Föld Nap körüli pályáját orbitális pályának nevezik. Az űrben szinte minden orbitális pályán kering valami más körül. Ezt a gravitációs erő okozza. Ez ugyanaz az erő, amitől a tárgyak leesnek a földre, és ami a Föld felszínén tart minket. Amikor felbiciklizel egy dombra, a gravitáció ellenében kell tekerned. Amikor pedig legurulsz a másik oldalon, a gravitáció vonz a Föld középpontja felé.
A gravitációs erő minden testet vonz minden más test felé. Ez az erő azonban nagyon kicsi, ha legalább a tárgyak egyike nem óriási. Ezért van, hogy a Föld gravitációját érezzük, a barátainkét vagy a házakét viszont nem.
A gravitáció legyőzése
Ahhoz, hogy egy űrhajó felszálljon a Föld felszínéről és kilépjen az űrbe, le kell győznie a gravitációs erőt, ami visszafelé húzza. Ha feldobsz egy labdát a levegőbe, az leesik. Ha erősebben dobod, magasabbra megy. Ha képes lennél 28.500 km/h sebességgel eldobni, akkor soha többé nem esne vissza a Földre. Az űrhajó is ennél a sebességnél győzi le a Föld gravitációját és áll orbitális pályára a bolygó körül. Noha az űrhajóra még mindig hat a Föld gravtációja, a bolygó körüli keringési sebssége kiegyenlíti ezt a vonzást.
Tömeg, gravitáció és súly
A tárgyakat alkotó anyag mennyiségét tömegnek nevezzük. A Föld felszínén a tömegre ható gravitációs vonzás a tárgy súlya. A tárgyaknak az űrben nincs súlyuk, mivel nem a Föld felszínén vannak, tömegük azonban van. Minél nagyobb egy tárgy tömege, annál erősebb gravitációs vonzást gyakorol a körülötte lévő tárgyakra.
Mindent, ami felfelé mozog visszafelé húz a Föld gravitációja. Ha a tárgy túl lassan halad, visszazuhan a felszínre, míg a 28.500 km/h sebességet elérve Föld körüli pályára áll. 40.200 km/h sebességre gyorsulva (ezt nevezik szökési sebességnek) pesig mindörökre elhagyja a Földet.
A Nap és a bolygók a gravitáció miatt összecsomósodott gázból és porból alakultak ki. A legtöbb anyag közepén volt, ebből lett a Nap. A kötülötte keringő anyagkorongban csomók alakultak ki, ezekből lettek a bolygók.
A Naprendzser születése
A gravitáció volt a legfőbb erő, mely hozzájárult a Naprendszer kialakulásához. A Nap és a bolygók egy gázból, jégből és porból álló, örvénylő korongból születtek, mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt. A korong anyaga elinte mindenhol ugyanaz volt - főleg a könnyű elemek a jég- és porszemcsékben rejlettek.
A legközelebi csillag, a Nap kialakulása után a körülötte levő gáz és por csomókba tömörült a gravitáció hatására. A Nap közelében főleg nehezebb, szilárdabb anyagokból álltak a csomók, mivel a könnyebb anyagokat messzebbre lökte a Nap hője. A könnyebb elemek a Naprendszer külső részeiben tudtak összetapadni.
Ezután maguk a csomók tapadtak össze, egyre nagyobb tömegeket alkotva, míg végül el nem érték a bolygóméretet. A megmaradt anyag lezuhant az új bolygók és holdak felszínére, krátereket hagyva maga után.
A Naprendzser sűrű zónájának peremén, a Mars és a Jupiter között nem volt elég anyag ahhoz, hogy létrejöjjön egy bolygó. Az ott maradt több ezer apró szikla alkotja az aszteroidaövet. Távolabb egy hasonló, ám hidegebb területen alakult ki a Kuiper-öv.
Saját gépelés!
Forrás: Robin Scagell - Világűr (Szukits Könyvkiadó) |
AJÁNLOM AZ OLDALT
